Mint azt fentebb olvashattuk a kondenzációs kazán rendelet értelmében gyakorlatilag ez az egyetlen gázkazán típus, aminek beépítésére ma engedélyt kaphatunk. A kondenzációs gázkészülék egy zárt égésterű kazán típus, aminek az egyik fő különbsége a kémény szerkezetében rejlik. A korábbi turbós gázkazánok kéménye egy nagy cső volt, amin keresztül tudott távozni az égéstermék, füst, pára. A kondenzációs kémény ezzel szemben két csőből áll, az egyiken beáramlik a friss, oxigénnel teli levegő, a másikon pedig távozik az égéstermék, vízgőz. Itt jön képbe a kondenzációs technológia, aminek köszönhetően a készülék a távozó levegőben megmaradt hőenergiát visszaforgatja a rendszerbe, így energiát spórol. Ezen kívül a működésével sokkal kevesebb káros, környezetszennyező füst kerül a levegőbe, mint a régebbi készülékek esetében.
A kondenzációs gázkészülékek üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint elavult elődieké, így gyorsan megtérül a befektetés. Különösen akkor, ha alacsonyabb hőmérsékletű hőleadó rendszert üzemeltetünk vele, mint a padlófűtés vagy a falfűtés. Ha radiátoros kivitelben szeretnénk használni a kazánt, akkor célszerű a szigetelést is ellenőrizni és szükség esetén korszerűsíteni, mert ezzel sokat javíthatunk a készülék hatékonyságán, illetve a rendszer energia- és költségtakarékosságán.
Áthidaló megoldásként létezik olyan zárt égésterű kondenzációs kazán, ami a régi, turbós gázkazán kéményébe is beköthető. Ezzel jelentősen csökkenthetőek a kazáncsere költségei, de meg kell jegyezni, hogy ezzel csak elodázzuk az egyébként idővel elkerülhetetlen kéménycserét.